ISMéT BIZONYíTOTT A DEPECHE MODE, úJABB HIBáTLAN KONCERTET ADTAK BUDAPESTEN

A 2023-ban indított Memento Mori World Tour keretében immáron másodszor lépett fel Budapesten a Depeche Mode. A brit new wave-szintipop formáció tavaly júliusban a Puskás Arénában adott telt házas koncertet, ahol akkor 50 ezer ember élvezhette a turnéval azonos című lemezüket támogató, mind látványban, mind hangzásban kifogástalan minőségű produkciójukat, amellyel egyben a 2022 májusában meghalt zenésztársukról, Andrew Fletcherről is megemlékeznek. Ezúttal egy kisebb helyszínt választottak a zenészek: március 26-án az egyébként 20 ezer fő befogadására alkalmas, ezen a koncerten azonban a színpad és a kifutó helyfoglalása miatt bő 16 ezres tömegre maximalizált MVM Dome-ba invitálták a Depeche Mode magyarországi rajongóit.

Mint ismert, a Memento Mori a zenekar 15. stúdióalbuma, amelynek munkálataiba a világjárvány kezdeti szakaszában a formáció három alapítója még együtt vágott bele. A korongon szereplő szerzemények témáit az aktuális időszak ihlette, Andy Fletch halála azonban pluszjelentést adott a projektnek, amit Dave Gahan és Martin Gore duóban fejezett be végül. A zenészek elmondása szerint Fletch nagyon szerette volna ezt az albumot, ezért mindketten nagyon várták, hogy 2023 márciusában végre megoszthassák, majd az ezzel egy időben startoló turnéjuk keretében élőben is bemutathassák a Memento Mori anyagát világszerte a rajongóknak.

Jegyeladásban nem jelent kockázatot

Hogy a sorban 19. koncertsorozatuk állomásai közé Budapest kétszer is bekerült, azon egyáltalán nem kell csodálkozni – a Rock & Roll Hírességek Csarnokába 2020-ban beiktatott, mostanra 100 milliós lemezeladással bíró, és világszerte több mint 35 milliós rajongótáborral rendelkező new wave-szintipop formáció tevékenységét Magyarországon is régóta stabil érdeklődés övezi. A Memento Morit megelőző Global Spirit körút alatt egyébként háromszor is ellátogattak hazánkba, a fellépéseik sikerei pedig jól mutatják, hogy semmiféle kockázat nincs abban, ha egy produkciót többször is színpadra visznek nálunk. Aki sosem volt még Depeche Mode-koncerten, mindenképp érdemes egyszer esélyt adnia annak, hogy megtapasztalja azt a páratlan atmoszférát, amit az erőteljes karizmával rendelkező előadók az egyedi, többnyire inkább melankolikus hangulatot árasztó dalaikon keresztül megteremtenek. Tényleg olyan,

Az MVM Dome koncertek tekintetében viszonylag friss helyszínnek számít. A multifunkcionális létesítményt 2021 decemberében adták át, januárban pedig itt rendezték meg a 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságot. Abban az évben még csak néhány koncertet tartottak az épületben, 2023-ban viszont már több magyar és nemzetközi előadó is színpadra állt ott. Jómagam eddig három előadó produkcióját, illetve a Cirque du Soleil előadását láttam ezen a helyszínen, s bár többnyire pozitív élmény volt mind, még mindig nem voltam száz százalékig meggyőződve arról, hogy koncertek rendezésére a csarnok minden szempontból alkalmas. Igazából a Depeche Mode produkciójától vártam a visszaigazolást erre, miután a formáció tavaly a Puskás Arénában – amit ugye az ott elsőként fellépő Red Hot Chili Peppersnek nem igazán sikerült vállalhatóan behangosítani – minden tekintetben tökéletes koncertet adott. Mindemellett arra is nagyon kíváncsi voltam, hogy az 50 ezres, nyitott stadion után milyen lesz egy jóval kisebb, zárt térben látni ugyanazt a produkciót.

Extra show-elemek nélkül is pazar a látvány

Nem sokkal este 8 előtt érkeztem az MVM Dome-hoz. Addigra már javában játszott a Deeper nevű előzenekar, miközben a közönség nagy része még a csarnok körül időzött – a kapuknál tömegével próbáltak bejutni a rajongók, ahogy az épületen belül, a büféknél is kígyózó sorok fogadták az embert. Ezúttal a küzdőtérről követtem az eseményeket, ami szépen megtelt, ahogy az ülőszektorok is. Főhőseink valamivel fél 9 után jelentek meg a színpadon, amely hasonló felépítésű volt, mint a Puskás Arénában tavaly: LED-háttérrel rendelkező, kifutóval felszerelt, klasszikus pódium, kétoldalt egy-egy nem túl nagy méretű kivetítővel, ami önmagában nem egy nagy truváj, ám azok a kreatív megoldások, amelyekkel mindezt feltuningolták, ezúttal is valami egészen elképesztő látvánnyal ajándékozták meg a jelenlévőket. 

A kivetítők – mint legutóbb – összhangban működtek az egyébként négyosztatú háttér-LED-del, amelynek egy óriási, a turnéra utaló M betű is szerves része volt – utóbbi olykor különálló elemként, máskor a háttér-LED-be olvadva segítette a vizuális hatásokat. Miután a Depeche Mode-ra nem jellemzők a pirotechnikai elemek, sőt olyan show-elemeket sem igazán használnak, mint a tűzijáték, a léggömbök vagy a konfetti, látvány tekintetében ezúttal is kizárólag a már említett LED-ekre, illetve a gazdag fényjátékra hagyatkoztak. A Memento Mori turné vetítései egyébként egészen parádésak – mintha minden egyes dal világa egy külön műalkotás lenne, hol a zenészeket, hol klipeket láthat a közönség a háttérben, az osztott LED-eken a legkülönfélébb variációkban futtatva.

A dallistában a tavalyi koncerthez képest minimális eltérést lehetett tapasztalni. Ugyan a produkció íve hasonló volt – most is a My Cosmos is Mine című szerzeménnyel indítottak és a Personal Jesus zárta az estet, a legnagyobb közönségkedvencek pedig, mint az Enjoy The Silence, a Precious, a Black Celebration vagy épp a Just Can't Get Enough ezúttal sem maradtak ki a sorból –, néhány számot azért lecseréltek, a World in my Eyes helyett például a Behind the Wheel című dallal emlékeztek Andy Fletcherre. Egy ponton Dave Gahan egy rövid köszöntést is beszúrt –  elénekelte a Happy Birthdayt egy hölgynek, aki a színpad mellett élvezte a koncertet. Gahan mellett Martin Gore-nak is bőven jutott a reflektorfényből: nagyjából félidőben a Home és a Somebody például az ő előadásában hangzott el. 

Megszűntek az ülőszektorok

A Depeche Mode koncertjein mindig szembetűnő, milyen intenzíven reagál a közönség a látottakra. És itt most nem a vizuálokra kell gondolni, hanem konkrétan az egészen rendkívüli karizmával megáldott zenészekre, akiknek minden rezdülése azonnali reakciót vált ki a jelenlévőkből. Jellegzetes táncmozdulatai mellett Dave Gahan egy karlendítéssel is képes megőríteni őket, ami ezúttal sem volt másképp, nagyjából a harmadik dalnál pedig, ahogy körülnéztem a csarnokban, ugyanazt tapasztaltam, mint a tavalyi koncerten: az ülőszektorokban helyet foglalók közül sokan már a lépcsőkön állva táncoltak, ez pedig a koncert vége felé haladva egyre csak fokozódott – az utolsó néhány számnál már

A közönség a produkció részévé válva mindvégig együtt lüktetett a dalokkal, amelyek ezúttal is kifogástalan minőségben szóltak – a küzdőtéren legalábbis tökéletes volt a hangzás, egész egyszerűen semmibe nem lehetett belekötni. A helyszín adottságai miatt egyébként a Puskás Arénában tapasztaltakhoz képest valahogy intimebb és egyben jóval intenzívebb élményt adott az egész, amelyhez a jelenlévők hozzáállása is nagyon sokat hozzátett persze – egészen más élményt nyújt egy olyan esemény, ahol a résztvevők aktívan bekapcsolódnak a produkcióba, a lelkesedésük ugyanis azonnal átragad mindenkire, még a színpadon állókra is.

Most is érezhető volt, hogy a formáció tagjai mennyire élvezik a fellépésüket – ugyan sokat nem beszéltek, inkább a dalaikon keresztül és a mozdulataikkal kommunikáltak a jelenlévőkkel, ám olyan átéléssel játszották a szerzeményeiket, hogy öröm volt nézni. A visszataps után mintha minden érzelem kiszakadt volna a közönségből – a Just Can't Get Enough című számtól kezdve az egész csarnok egyetlen tánctérré változott –, az utolsó dal után alig akarták elengedni a zenészeket.  

(Borítókép: A Depeche Mode-koncert Budapesten, 2024. március 27-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)