EZ A GENERáCIó A LEGMAGáNYOSABB: MIT TEHETüNK ELLENE?
A Z generáció az első olyan generáció, amely még soha nem volt offline, hiszen az első szülöttjei jóformán a Google-lel egyidőben látták meg a napvilágot. A virtualitás abszolút az ő valóságuk, mégis hiányolják a közvetlen, személyes kommunikációt.
Egy kutatás szerint a Z generáció (1995-től 2005-ig születettek) az, amely az összes közül a legmagányosabbnak érzi magát. Ráadásul ők azok, akik számára a stressz miatt kialakult depresszió, valamint a motiváció és az energia csökkenése sem ismeretlen már fiatal korban sem. A napi stressz mellett jelentős részüket kifejezetten aggasztja a jövő, azaz nemcsak a jelen, hanem a meg nem történt események miatt is aggódnak.
Túl sok inger
Ryan Jenkins, a kutatás vezetője szerint a legtöbben havi egyszer biztosan megtapasztaljuk a magány érzését, generációtól függetlenül. A saját életünk tökéletes példa arra, hogy miért kezdtünk el eltávolodni egymástól: a felfokozott munkatempó, az otthoni teendők, az ezek mellett vállalt kötelezettségeink, a közösségi média, majd az életmódunk által okozott stressz és szorongás oldása (kinek sport, kinek pszichológus által) mind csökkentik a másokkal közösen eltöltött időkeretünket.
A figyelemelterelő dolgaink felemésztik a kognitív erőforrásaink nagy részét, és alig marad időnk, energiánk arra, hogy másokra figyeljünk. Mindannyian szeretnénk azt hinni, hogy nem fordítunk hátat az embereknek, a társas kapcsolatainknak, mégis ezt tesszük mindennap, amikor a személytelen e-mailt, a TikTokot, az Instagramot és a csetet választjuk a személyes kommunikáció helyett. Jenkins szerint a digitalizált környezetben szocializálódott Z generáció egyre inkább igényelné a személyes kontaktust, ez a vágya azonban nem igazán teljesül sem a munkahelyen, sem a magánéletben.
Az ok egyszerű: olyan világban élünk, ahol kevés erőfeszítéssel könnyen kitölthetjük az üres perceinket, óráinkat, ugyanis szó szerint a kezünkben van a végtelen mennyiségű tartalom, és bárhol, bármikor élhetünk vele. Ryan Jenkins szerint olyan kultúrává váltunk, amely inkább a Wi-Fi kapcsolatainak erősítésére összpontosít, mintsem a személyes kapcsolódásainkra.
Közösségi média
A túl sok inger okozza a magányt, vagy a magány okozta fájdalom elfedésére használjuk annyira sokat a közösségi médiát? Több tanulmány is kimutatta, hogy azok, akik sok időt töltenek online, nagyobb valószínűséggel érzik magukat egyedül, elszigeteltnek, kirekesztettnek.
De Roger Patulny, az ausztráliai Wollongong Egyetem szociológia docense szerint azonban a közösségi média jó hatással is lehet ránk, de csak akkor hatékony a magány leküzdésében, ha a meglévő kapcsolatok javítására vagy új, értelmes kapcsolatok kialakítására használjuk.
Akkor viszont kontraproduktív, ha a valós társadalmi interakciók helyettesítésére használjuk. Így nem maga a közösségi média hatására leszünk magányosak: az számít, ahogyan a meglévő életünkbe integráljuk.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a mennyiség nem pótolja a minőséget, ugyanis csak a minőségi emberi kapcsolatok enyhíthetik a magányosság érzését, márpedig a jó minőségű online kapcsolatok ritkák, és ettől szenved a Z generáció is.
Decentralizált információk
A magányosság másik fő aspektusa az, hogy bár az emberek természetüknél fogva egymásra vannak utalva, a mai világban az információk jelentős része már nem egyetlen embernél, munkatársnál, családtagnál összpontosul a környezetünkben, hanem az interneten. Emiatt egyénileg járunk utána dolgoknak, nem vagyunk már arra ösztönözve, hogy megkérdezzük a szomszédot, a barátainkat, a szüleinket egy-egy dologgal kapcsolatban, helyette a Youtube-on, a Google-on keressük a megoldást. Ez pedig jelentősen csökkenti a személyes interakciókat, és egyre kevésbé akarunk másokat zavarni a kérdéseinkkel.
Természetesen, nemcsak a Z generáció, hanem már jóformán mindenki az internetet használja a hiányzó tudás megszerzésére, és minél inkább ez a tendencia, annál inkább nem akarunk majd másoktól kérdezni. Jenkins szerint ahogy a függőségünk egyre inkább a technológia, az automatizálás és a mesterséges intelligencia felé tolódik el – ellensúly nélkül –, úgy fog nőni a magányunk is, hacsak nem szánunk arra külön időt és energiát, hogy fenntartsuk és/vagy felelevenítsük az emberi kapcsolatainkat.
Galériánkban 10 tippet mutatunk arra, hogyan éld túl a magányt!